2016. január 25., hétfő

ilyesféle multikultiban nyomjuk mi itten

Délelőtt aktívan részt veszek a holland tanfolyamon, aztán elbaszom az angol állásinterjút, végül lengyelül sírok a szomszéd csaj vállán.

2016. január 17., vasárnap

fuleszet, tornaszat - holland iskolaerettsegi vizsgalat

December elejen hivott egy holland no, hogy  megkaptam-e a levelet. Mondtam, hogy nem. Mindig minden levelet megkapok. Csak a fontosakat nem. Merthogy ha egy gyerek betolti a hatot, iskolaerettsegi vizsgalatnak vetik ala. Hm. De addigra mar iskolas. Na, ujabb dolog, amit nem ertek. Mindenesetre elmentunk. Elso lepesben az asszisztenso megvizsgalta Bucka latasat, erre nagyon kivancsi voltam, mert mi szemuvegesek vagyunk az apjaval. Minden oke. Egy kis csavarkulcsot kapott a kezebe, azt kellett forgatnia, ahogy a tabla abrai szerint. Aztan a klasszikus sipolos hallasvizsgalat kovetkezett. En ezekben nem annyira bizom, miutan egyszer sikerult egy nullas eredmenyt produkalnom, gyakorlatilag egy sipolast sem talaltam el, de Bucka hibatlanul teljesitette. Ezek utan befaradtunk a doktornohoz, aki egy kozepkoru barnaboru asszonysag volt. En ujra es ujra azon kapom  magam, hogy racsodalkozom: Kis Manyi tanarnoje tetotol talpig kendoben nyomja, az orvos meg szinesboru. Tehetnek ugy, mintha mar megszoktam volna a sokfeleseget, de igazabol meg nem szoktam meg. Kedves, baratsagos kisugarzasa vol es kezdetnek megkerte Buckat, hogy irja fel a nevet a papirra, sorolja fel az egymas ala rajzolt geometriai alakzatokat (kor, haromszog, rombusz, ilyesmik). Ezeket magyarul mondta el, mert nem ismeri meg ezeket a szavakat hollandul. Le is kellett rajzolnia oket a nyomtatott abra melle es vegul embert is kellett rajzolnia. Igen, ezek szerint nem veletlenul voltak ragyogyulva az ovonoi annak idejen az emberabrazolasra. Meg jo, hogy azota eltelt fel ev es magatol is hajlando. Vegul le kellett vetkoznie alsonadragra es vonal menten setalni, fel labon ugralni meg labujjhegyen es sarkon lepkedni, mutatoujjal megerinteni az orra hegyet meg hasonlokat, persze gond nelkul kivitelezett mindent. A sulya meg a magassaga a korosztalyanak megfelelo, picivel nagyobb, mint a holland atlag. Ugyhogy hivatalosan iskolaerettnek nyilvanult.
A doktorno nagyon kedves volt egyebkent. Annyit jegyzett meg, hogy jobban tennem, ha soha semmilyen helyzetnen nem forditanek Buckanak, mert igy kicsit fuggesben van tolem es nem is torekszik megerteni a hozza intezett kerdeseket. Mikor befogtam es sajat maga kenyszerult ertelmezni a feladatokat, kiderult milyen sokat ert hollandbol, kb. majdnem mindent, amire a doktorno kerte. (Amugy volt egy pont amikor a magyar magyarazatom utan elismeroen ram nezet, es akkor dobbentem ra, hogy mar egy ideje a hollandjat forditottam, nem az angolt. Engem is megdicsert, hogy lathatolag en is sokat ertek.) Aztan vegezetul megkerdezte, hogy szoktak-e a gyerekek nagyon ehesek lenni iskola utan. Azt feleltem, hogy igen, persze. Erre javasolta, hogy ha hazaerunk az iskolabol, nyugodtan adjak nekik valami fott etelt. Persze, megerti, hogy ez plusz feladat nekem, de a gyerekeknek jot tesz, ha akkor jol bekajalnak es este mar csak egy kis konnyu vacsira van szukseguk... En meg igy: ? Aztan eszembe jutott, hogy a holland standard szerint az ebed altalaban egy kis szendvics es a vacsora a foetkezes, es biztos erre gondolt, hogy annyi delutani taplalek a fejlodesben levo szervezeteknek  nem igazan eleg.
Amugy Bucka teljesen fel volt haborodva hazafele, hogy micsoda orvos volt ez, nem is volt szivhallgatoja meg olyan nyelvpalicikaja es az egesz idezem: csak fuleszet volt meg tornaszat. Alig birtam meggyozni, hogy a nyilvanvalo hianyossagai ellenere megiscsak egy rendes doktornal jartunk.

2016. január 13., szerda

elso telefonos ugyintezesem hollandul

Sikeresen megtortent. Meghosszabbitottam a Speel-o-theek kolcsonzest ket hettel. Tok buszke vagyok magamra.

2016. január 12., kedd

Bucka szulinapja az iskolaban

Szoval ez a januar eleji szuletes nem eppen egy fonyeremeny. Mar mindenki elfarad az elokeszuletekben meg eltelik egy kicsit az unnepi elmenyekkel. Igen, a gyerekek is. Mindenesetre miutan kitalaltuk, beszereztuk, becsomagoltuk es atadtuk az adventi naptart, a Sinterklaast, a karacsonyi ajandekokat, a szulinapi ajandekot, kicsi potajandekot Kis Manyinak, erzelmesen megszulinapoztunk es sikeresen agyba dugtuk este tizkor a tortatol meg mindig porgo gyerekekeket, meg pont volt kedvunk a teli szunet utolso estejen nekiallni kis zacskokat toltogetni az osztalytarsainak. Ketfele partitasakunk volt, bepakoltuk a csunyabbikba. Aztan ebbe a szebbikbe. Igy neztek ki: 
Aztan rajottunk, hogy nem vagyunk biztosak benne, hogy hanyan is vannak az osztalyban, ebbol meg csak tizenhat zacsko volt, ugyhogy visszapakoltunk a csunyabbikba. A zacskok tartalmat illetoen Buckanak hatarozott elkepzelesei voltak, ugyhogy gyumolcsle, gumicukor, olvadosrago es egy lufi kerult belejuk. Merthogy a lenyeg, itt a szulinapos ajandekozza meg az egesz osztalyt. Az unnepelt reggel kap egy szep kis papirkoronat, amit a tanitoneni csinal neki, es a gyerek izlese szerint disziti ki, hogy mindenki szamara egyertelmu legyen, ki a nap kiralya. (Mi amugy kicsit meghackeltuk ezt a szisztemat osszel, mert egy kezmuves foglalkozason csinaltak maguknak koronat, es abban jartak iskolaba, a tobbi gyerek meg nagyon nem ertette, hogy akkor ez most szulinap vagy megsem vagy mivan...) Soron kivul o ulhet a kringben a tanitoneni mellett es enekelnek neki boldog szulinapot dalt, valamint egy muanyag tortaval felkoszontik. Hat, ezt en sem ertem pontosan, hogy ez hogy is zajlik, de a lenyeg, hogy Bucka elegedett volt. Ezenkivul valaszthat egy nagy allatos kepet, ime:
Es a keppel a kezeben ket nagyobb tanuloval vegig jarjak az egesz iskolat, az igazgatot es a korrepetitorokat is es mindenhol felkoszontik es kap matricat, sztarolast meg kedves szavakat. 
A nap vegen pedig egy talcarol atadja a nasival toltott zacskokat az osztalytarsainak es tenyleg mindenki orul. Mivel aznap kevesen voltak, eleg lett volna tizenhat zacsko, maradt par, amivel Bucka megajandekozta Kis Manyi csoportjabol a kedvenc ismeroseit elmenoben a folyoson, annyira belejott. Az egesz roppant meghato volt. Miutan megtudtam a reszleteket, mert persze, aznap szukszavuan kozolte, hogy remek volt, aztan ennyivel kellett beernem. Napokba telt, mire a toredekes beszamolodarabokbol rekonstrualtam az esemenyeket.

Ez meg nem tartozik szorosan a targyhoz, de gyakoroljak a nyolcast, szerintem olyan cuki. Most kicsit sivarabbnak tunik a terem, mert nincs annyira kidekoralva, de mivel szakmanyban gyartjakmaz osszmuveszeti termekeket, gondolom, csak ido kerdese.

2016. január 2., szombat

"ujev, ujsag, vadonat kardigan"

Reggel kilenc van, hideg, sotet, ma is elfelejtett feljonni a nap es szakad a tengerszagu eso. Kezdunk nyugosodni, hosszu nap lesz.

Vegre kiderult, mi az a dolog, amit mind a negyen ugyanazzal a hevvel utalunk itt Hollandiaban: a szilveszter. De azt nagyon. Eleve gyanus volt, mikor mondta a nyelvtanfolyamon a tanarno, hogy o azt javasolja, ha modunkban all, utazzunk el. Pedig nem egy teatralis tipus. Itt ugyanis a szilveszter fo lenyege, ertelme, esszenciaja a tuzijatek es a petarda. Egesz heten hallgattunk minden elkepzelheto napszakban a bemelegito durrogtatatsokat, de ami harmincegyediken tortent, minden kepzeletet felulmult. Este hat ora fele kezdodott, mikor besotetedett. Egyszeruen megallas nelkul dobaltak a petardakat, kicsi, nagy es legnagyobb raketakat es tuzijatekokat. A mi utcankban, a haz mogott, a jatszoteren, a mellettunk levo utcaban, a hatso kertekben, mindenhol. Fel oraval kesobb volt szerencsem vegignezni, hogy egy eltevedt tuzijatek a teren eltalal egy faagat, ami langolva razuhan a focipalyara es az olvado muanyagboritas buze tolti be a levegot. Meg amikor egy masik eltevedt tuzijatek becsuszott egy kocsi ala es onnan pattogtak ki az embermagas szikrak.

Tok idegesito volt eleve a folyamatos zaj es olyan feny-es hanghatasok, mintha egy haboruban lettunk volna. Suvoltes es  ropogas es durrogas es csattanas es suhogas es robbanas es koppanas es dobogas, vegelathatatlanul, orakon at. Es egyszeruen nem ereztem magam biztonsagban, folyton attol tartottam, hogy bepottany az egyik kis langolo szar az erkelyre vagy az ablakba vagy felrobban melletunk egy auto vagy az utcan valaki megserul. A gyerekek delutan sem aludtak, estere vegsokig felporogve nyuglodtek, az o idegeiket is borzolta az egesz. Biztos kitalalhattunk volna valamit, hogy jobban viseljek, en viszont keptelen voltam kellemes erzeteket sugarozni egy kvazi ostromlott varos kozepen. Helyi latvanyossag gyanant epitettek a tengerparton egy huszonot meter magas maglyat, gondoltuk, hogy azt megnezhetnenk de egyszeruen nem mertunk kitenni a labunkat az utcara meg fejbebasz egy petardazo gyoker. Ugyhogy betettunk egy meset es este tizkor szepen kiporciozva mind a negyen begombolyodtunk az emeletesagyba. Frankon, meg a behuzott fuggonyon es a csukott szememen at is lattam a kinti lobbanasokat. Az uj also szomszed, akinek eddigi legszimpatikusabb tulajdonsaga, hogy elvisel minket (de tenyleg, en se szivesen lennek a sajat alsoszomszedom), elerkezettnek latta az idot, hogy nekikezdjen a hazibulinak, max hangeron Azis legujabb slagerevel.
Valamikor egy ora fele realizaltam, hogy ezek meg mindig nem hagytak abba, pedig mar az eso is szakadt. Reggel, mikor kivittem a kutyat, puskapor szaga aradt mindenhonnan. Alapvetoen fogalmam sincs, milyen a puskapor szaga, hat, eleg jellegzetes. Hatalmas rakasokban szetdobalt hasznalt raketahuvelyek, patronok, tomoanyagok mindenfele. Nehol akkora hamukupacok terpeszkedtek, mintha masnapos vampirok omlottak volna porra az elso napsugarak erintesetol. Vegig az egesz varosban.

Ja, mert tizkor mar biciklin ultunk a tengerpart fele. Elmentunk, hogy reszt vegyunk az Ujevi Martozasban! Ez egy lassan otveneves buli es szerntem baromi nagy poen, tobbezer ember narancs-nemzetiszin sapkaban berohan a tengerbe, sikongat, kinjaban rohog, majd fura kremes allagu frankfurti levest eszik. (A fo tamogato egy levesgyarto ceg.) Tabletrol nem talalom a helyi erdeku videot, de a lenyeg kb ugyanez.

Kozben megcsodalhattuk a maglya meg fustolgo maradvanyait.

Maga a Martozas meg annal is nagyobb buli volt, mint remeltuk, kaptunk tulelocsomagot, ugraltunk a vicces bemelegitesen, bar meg kell emlitenem, hogy amit a hollandok gondolnak a konnyuzenerol, az tobb mint siralmas. Aztan nagy visszaszamlalas es spuri a tengerbe. Szerencsere gyonyoru derult ido volt es alapvetoen nem is volt huvos, het fokos levego, kilenc fokos viz. Csak a homok hideg a talpunk alatt, de az baromira. A viz az elso pillanatban teljesen langyos, majd lelegzetelallito, terdig, majd kirohantunk. Majd vissza. Ekkor mar Kis Manyi az olembe kereckedett. Wes es Bucka nyakig, Bucka el is vagodott. Majd megint ki. Majd szaladas, gyors torolkozes. Majd forro leves.

Aztan itthon egy nagy zuhany es akkorat aludtunk, mint a haz.