reklámspotting

Múltkor két srác ült mellettem a vonaton. Azt mesélte egyik a másiknak, hogy kreatív egy reklámügynökségnél és minden haver azt hiszi, ez milyen laza, szabad meló, erre minden nap ott kell ülnie nyolc órát az irodában és reggelente van meeting is. Csak meg akartam mutatni, milyen kampányokat sikerül kiötölni az ilyen srácoknak újabban. (Amiről úgy értelsülök egyébként, hogy itt a youtube videók előtt nem lehet elnyomni a reklámok zömét. Egyszerűen nincs ilyen opció. Kurva idegesítő, amúgy. Nemrég volt öt percem, mielőtt Wes hazaért a gyerekekkel, mondom magamnak, micsoda kegyelmi pillanat, beteszem a Tankcsapdától a Szabadont full hangerőn... erre: andalító lágy muzsika, vegyél mandulatejet, a mandulatej finooooom.)

Na, szóval, a cég profilja: háztartási bolt, ahol bögrét, konyharuhát, szárítót meg konyhai kukát, meg ilyeneket lehet venni. Újrapozícionálják magukat a piacon, négy napos anyag, az eredeti még nincs is beilleszthető verzióban.

Ez meg a Bijenkorf, egy felsőkategóriás márkákat forgalmazó áruház kampánya, Tilda Swinton narrálásában. Nem az én stílusom, de baromi jól sikerült reklám. Tild a Swinton sok mindenre rá tudna venni a szugesszív hangjával, sajnos a Gucci táska vásárlásra pont nem. Na, nem mintha telne rá. A bolt kirakatai mindig profi kialalkítású zseniális összművészeti performanszok zenével, mindig le akarom fotózni, de sosem teszem.

(Nem feltétlenül holland marketingtermék, de egyébként az ország ki van plakátolva az új Mango kampánnyal azzal a szegény ázsiai lánnyal a főszerepben. Nagyon újhullámos meg minimál meg minden, de  nem éppen soft, mindig az az érzésem, hogy  a fotózás alatt végig verték azt a szerencsétlent. Nézzétek.)

így

Egyik kedvenc kolléganőmmel a folyosón.
ő: És mizu? Nagyon elfoglalt vagy ma?
én: Hát, igen, eléggé. És te?

ő: Ah, nálunk most semmi nincs, csak bejöttem, hogy legyen egy kis glamour az irodában!

A Bók

Kis Manyi: Anya, nagyon jól illik a fejed a hajpántodhoz!

köszönöm, nem kérek ilyen növényt!

Nem , nyugi, nem fű, mi valahogy attól se kaptunk kedvet a betépésre, hogy legálisan lehetne. Bár Wes-től rendszeresen megkérdezik a magyarországi ismerőseink kajánul kacsingatva, hogy vannak-e  frivol kalandjai a coffeshop-ban meg a prostituáltak utcájában. Tőlem furcsamódon sosem kérdeznek ilyesmit, nyilván a tisztes családanyák nem füveznek, nem kurváznak. Bosszant, hogy a tisztes családapákról alkotott képbe ezek szerint belefér. Milyenmá'. Ugorjunk.

Vettem az Albert Heijn-ben ilyen növényi csírát egy euróért, mindig azt olvasom, milyen egészséges. Ránk férne egy kis egészség, mostanában kéthetente gyűjtünk be valami kórságot, most is mindenki göthös, mint egy bányaló. Ráadásul mindjárt egy egész kollekciót vettem, hàtha valamelyik fajta ízlik a gyerekeknek. Bucka egy elegáns legyintéssel és a fenti mondattal reagált. Kis Manyi hősiesen elragcsált egy retekcsirát és ennyiben maradtunk. Pedig ilyen jól nézett ki pindakaas-os kenyéren:

 

Amugy múlt héten csinaltam cirmos bébiceklát is és össze-vissza fotóztam főzés közben, annyira tetszett. Nézzétek csak:

Persze a gyerekek nem ették még, de felfoghatjuk vizuális nevelésnek, az se baj, hogy a szépérzékük fejlődött tőle.

csevegünk a munkahelyen, mert azt szoktunk

Őszülő halántékú, mackótermetű, megfontoltan vontatott beszédű kollégámnak megjegyeztem, hogy nem vagyok különösebben ügyes smalltalk-ban. Kiokított: egyszerű az, pénteken megkérdezed, mik a tervek a hétvégére, hétfőn meg azt, hogy mit csináltak hétvégén.

Őszülő halántékú manageremnek a csoportvezetőm zsinórban a harmadik cuccot küldte soron kívüli engedélyezésre, mire az méltatlankodva kifakadt: hagyd már abba! Őszülő halántékú másik manager, aki épp a szobában tartózkodik: nekem is pontosan ugyanezt mondta a feleségem tegnap éjjel!

Abszolút kedvencem. Megkérdezem az egyik nős kollégámat, hogy milyen hobbijai vannak, mire rávágja: szeretek kindle-en olvasni meg dugni.

vonatozás 1.0

Szóval kétféle vonattal járok dolgozni, IC-vel meg sprinterrel. Az IC-n nincs helyjegy, viszont van wifi. És emeletes. Mindig felül ülök és nagyon szeretem. Meg a vonatos reklámokat is. Ezt láttam legutóbb:

A nemzetközi járatot pedig az alabbi történettel reklámozzák. Nekem baromira tetszik, főleg a célcsoport miatt. Magyarországon mit reklámoznak nyugdíjasokkal? Naugye.

 

És ahogy jövök ki a pályaudvarról, valaki mindig ül a a nép számára kihelyezett zongoránál és játszik. Meglepően sokan tudnak zongorázni.

Tessék, hogy átérezzétek.

Az meg baromi vicces, amikor reggel még sötét van, mindenki gyorsan leteszi a biciklit az első szabad helyre és siet a vonathoz. Este meg tanácstalan arccal járkálnak körbe-körbe, hogy ugyan, hova is parkolhattak.

photoblog minimal

Ez a szép cicás bor a másnaposságom oka. (Háttérben balra látható kis barátjával együtt.)

Ez meg az első kávém, amit úgy kaptam, hogy gyerekek, menjetek ki a konyhába és főzzetek nekem egy kávét. 

Sej, megünnepeltük a sikeres nyelvvizsgát.

material girl

Éppen főzök, mikor valaki eltökélten kijön a szobából.
Kis Manyi: Anya, mi lesz a vacsi?
én: Körteszószos husi. Miért, éhes vagy?
Kis Manyi: Nem, de kaphatok egy gomba alakú plüsst, egy szivárvány alakú plüsst, még egy béka alakút?
én: ...ööö, biztos vagy benne, hogy ez minden?
Kis Manyi: Hát, még egy lovacska jól jönne.
- pislog, pislog-

tanulmányi előmenetelünk

Kezdjük szép sorban. Volt márciusban ilyen 10 perces meeting a gyerekek tanáraival, hogy hogy állnak a tanulassal, hogy látják a fejlődésüket, meg ilyenek.

és az ilyenek mindig az első kávém előtt történnek

Kis Manyi: Anyaaaa, Atom Anti lop!
Bucka: Ez nem is Atom Anti!!
Kis Manyi: Ez nem Atom Anti...?!
én:

ezt rengeteg helyen látom

- Tudom, hogy hollandok vagyunk és elvből nem használunk függönyt de valahogy mégis zavar, hogy minden járókelő belát az utcáról az életünkbe. Szerinted mit csináljunk?

- Hát végülis tengeresznép vagyunk vagy mi a fene, szóval szerintem tegyünk az ablakba egy kurvanagy hajót.

alkotói válságban vagyok

Ami tök kár. Csütörtökön például láttam egy szép szivárványt, íme:

Szerdán rádöbbentem, hogy egy pillanatig sem tudok tovább kozmetikai kisrenoválás nélkül èlni. Beestem hát a legközelebbi kozmetikushoz, egy bolgár csajhoz. Ráér, rá. Epiláltathatok bajuszt, festethetek szempillát? Persze. Szuper Lefeküdtem, erre ő előkapott egy spulni rózsaszín cérnát, letépett egy darabot és összesodorta a bőrömön. Életemben nem láttam még ilyet. Mondjuk, most sem, mert másodperceken belül patakokban folyt a könnyem. Még mikor festékes szempillákkal feküdtem, akkor is ott tartottam, hogy én ugyan már elég régóta nem dohányzom, de isten bizony, mindjárt felállok és kimegyek rágyújtani. Szóval ezt a módszert szívből nem javaslom. Bár a végeredmény baromi szép lett.

húsvét - retrospektív

A tavalyi készülődés még az óvoda idején ilyen volt.

Két főtt és két kifújt tojást kell vinnünk holnapra az oviba. Mivel nem emlékszem, hogy mindkét gyerekemnek-e, vagy csak az egyiknek, és jelenleg sem az ovis levlista, sem a facebook csoport nem elérhető, egyből dupla adagot csináltam. Szóval az utóbbi fél órát azzal töltöttem, hogy négy tojással smároltam és közben:

• megértettem, miért remek hasizomerősítő az alhasi légzés
• hálát adtam a sorsnak, hogy nincsenek hármasikreink
• gondolkodtam, hogy a szerdai fél négykor kezdődő közös családi tojásfestést hogy szuszakolom bele a 8 és fél órás munkaidőmbe
• imádkoztam, hogy csak ne most kapjam el a szalmonellát
• megállapítottam, hogy bár a műveletet az utóbbi idők legerotikusabb élményeként könyvelhetem el, isteni szerencse, hogy a nyers tojás ízétől nem okádtam a tálba
• filóztam, hogy ennek egy milyen idegesítő sípolása van

De a csúcspont asszem az volt, mikor a művelet 2/3-ánál a hanghatás miatt elkezdett vonyítani a kutya.