holland humor

Jellemzo holland onkifejezesi forma: ha van egy zsebkendonyi kertje, feltetlenul tegyen bele egy hatalmas kockatehenet.

irassak ram a hazukat es haljanak meg

Nem tul eredeti cim, tudom. De ez a legigazabb. Remekul elkapta a jelenunket Petri,  ez a kolteszet hatalma, holott honnan tudhatta o akkor, hogy nekunk jelenunk lesz, megpedig ilyen. Hetkoznapokat elunk. Reggel felkelunk, a gyerekeim vigan szokdecselnek az iskola fele, surgetem oket, kesesben vagyunk es a multkor kaptunk egy levelet az igazgatotol, hogy erjunk mar be idoben. Munkat keresek, szaz korul jar a jelentkezeseim szama, tizenot szakiranyu cegnel regisztraltam, interjuztam, igazabol elvesztettem a remenyt magamban. Olyannyira, hogy mikor szembe jott eletem nagy lehetosege, lazan elpuskaztam. Konkretan lekapcsolt a szemelyisegem osszes megnyero vonasa az interjun. Bankodom, hogyne bankodnek, mindenesetre tanultam az esetbol, legkozelebb nem fog elofordulni. Amennyiben lesz legkozelebb es nem az van, hogy a holland allaspiac egy mero nagy lufi, es kb. harom ures helyre uszunk ra szazan ot ugynoksegen keresztul. Persze nem zarhato ki, hogy en vagyok oltari bena vagy valami egyeb kurva nagy gaz van velem. Sokszor az az erzesem, hogy csak kullogok a kovetelmenyek utan, vagy a diplomam tul keves vagy az angolom nem eleg jo vagy a lengyelem nem native vagy tul messze lakom Amsterdam-tol es nincs jogsim. Vagy csak jo lenne valamit erdemtelenul megkapni vagy megkaparintani.
Hatranyaimat ledolgozando, beiratkoztam meg egy holland tanfolyamra.  Ha pesszimista akarok lenni, akkor azert, hogy mar ne az legyen az elutasitasaim oka, hogy nem beszelek hollandul, hanem az, hogy abban sem vagyok native.
Ezen kivul szigoru dietan vagyok, hogy ne essek szet es meruljek el a tengermely panikba es kilatastalansagba. Tovabba magamat is meglepve roppant sikeresen jogazom, vannak ilyen gyakorlatok, mikor mondjan a no, hogy csak addig hajoljunk, amig kenyelmes, en meg mar letettem az orrom a ket terdem koze a parkettara.

hogy azt mondja...

Felugat a kutya valami kinti zajra, a gyerekek egyszerre: Rustok! Niet doen!

Bucka megker, hogy igazitsam meg a kapucnijat: Majdnem azt mondtam, hogy a muts-omat.

Epit egy bonyolult lego valamit, kezenfogva hiv be a szobajaba megmutatni: Kom, Anya! 

Bar ez inkabb csak viccelodes nala. Kis Manyibol viszont osztonosen jon. Kinyitotta a kis lelket a nyelvnek. Peldaul elgondolkodva nezi az oszi avart, mikozben setalunk: Felvehetek egy blaadjes-t, anya?

Felrakja a hutore a magnest, kozben majdnem kiesik a rajza a magnes alol, de idejeben sikerult elkapnia: Succes, anya, nem esett le!

Mutatja az iskolai rajzat: Mooi? Azt felelem, hogy igen, nagyon szep. Erre elohuz egy osszenyomodott papirrepulot, ez is mooi, mondom, mire o feddon: Anya, niet mooi! Ez lapos.

Egyebkent azt vettem eszre, hogy nem szamol magyarul. Marmint kepes ra, de osztonosen nem jon neki, ha hirtelen szamolni akar, visszavalt hollandra. Bucka pont forditva, de o nyilvan mar regebben megtanult szamolni. Mellesleg egy honap iskola utan poenbol rajzolt a homokba egy ilyet. Leirva huis, kiejtve houz, a biztonsag kedveert minden szobajoheto maganhangzot belerakott. Elegge meglepodtem, tudtommal nem tud irni.

Dalok is vannak a repertoarban, egy darabig a Goeiemorgen allemaal volt a slager, ami egy iskolai ima profan valtozata, minden reggel ezzel kezdik a napot, az a lenyege, hogy Jo reggelt mindenkinek.

Amugy ahogy elnezegttem ezeket a videokat, mar az oviban sem nagy divat a valtocipo, hat nem tudom, mi lesz itt telen.

Mindenesetre most attertunk a het napjaira, nem eppen egy fulbemaszo dallam, de igy a napi szazezredik meghallgatas utan kezdem megkedvelni, plane, hogy Manyi a cerna hangocskajan joval pattogosabban enekli ennel a sracnal.

alacsony hofokon

Nem mondanam, hogy tul sok sikerelmeny er manapsag. Ezek kozul viszont az egyik legnagyobb diadal, ha boszen valogato sarjaim megeszik azt az egeszseges fogast, amit elejuk talalok. Kaptunk ismertetot az iskolaban, mivel hangolodnak az oszre, volt benne mesekonyvajanlo, dalok, mondokak meg egy sutotokleves recept. Ugy voltam vele, hogy a holland olvasas meg a mondokazas nem biztos, hogy menni fog, de a fozest vallalom. Ugyhogy ma megdicsoultem vala, mikozben vigan kanalaztak a tejszines-granatalmas sutotokkrem levesemet. Ez a sajat receptem, bar a granatalma otletet az 5hozzavalo blogrol vettem, es azert akarom megosztani, hogy bemutassam, mennyire masok az elerheto alapanyagok itt.

Szoval:

1 sonkatok 75 cent

1 nagy edesburgonya 75 cent

2 dl tejszin 66 cent

ket granatalma 50 cent (most van szezonja, baromi olcso lett)

leveskocka (ebbol biot hasznalok, hat db 2 euro), so meg bors volt itthon

Felvagjuk a meghamozott tokot es edesburgonyat, feltesszuk foni keves vizben soval, borssal, leveskockaval. Mikor mar konnyu villaval szetnyomkodni, botmixerrel pepesitjuk, hozzaadjuk a tejszint, egyet rottyantunk rajta es kesz. Talalasnal belekeverjuk a granatalmamagokat levesbetetnek, de amugy aprora vagott szalonnaval vagy piritoskockakkal is tok jo. A gyerekek a biztonsag kedveert kaptak hozza egy-egy duplan sutott tukortojast. Akkora adag amugy, hogy holnap ebedre is eleg lesz.

fokaspotting a Zuiderstrandon

Lassan meg vagyok gyozodve rola, hogy itt kevernek valamit a csapvizbe, ossze vagyok zuzva, most szaporitottam a gondjainkat egy tobbszaz euros karral es egesz hetvegen jol ereztem magam: bortonebol szabadult sas lelkem meghitt nyugalmamban terefereltem at a baratnommel. Az ido nagy reszet a strandon toltottuk. Furdeni persze mar nem eppen idealis. Bar lattam egy not, aki egyszal bikinialsoban siman kivitelezte a dolgot... en belesetaltam a tengerbe terdig felturt gatyaban es begorcsolt a labfejemben par olyan izom, amirol nem is tudtam, hogy letezik. A gyerekek homokoztak, aztan megint fullban nyomtak a waldorf-ot, eloszor igy:

Aztan mezitlab. Aztan mezitlab es nadrag nelkul, mert idomulni akartunk a mellettunk bandazo haromgyerekes holland csaladhoz  mert Bucka pusztakezzel fogott egy kis halacskat es a homokozovodorben probalta megmengeni. A khm... termeszetes elohelyetol, hat, igen. 

Mikor a valtoruhajuk is elazassal fenyegetett, felsetaltunk a vilagitotoronyhoz,  jol megtekintettuk a horgaszokat, meg a v alakban repulo ludakat. Visszafele pedig a kis obolben eszrevettunk egy partra vetodott fokat. Ettol elegge zavarba jottem, marmint, hogy akkor most vagy a ludak tevedtek el kurvara vagy a foka. Mindenesetre ugy tunt, hogy valami baja van, mert szemmel lathatolag zavarban es alig mozdulva hevert a homokban. A mellettem allo no hivta az allatmentoket, egy horgasz vitt neki par halat, egy taho azsiai meg megprobalt szelfit kesziteni par meterre a szerencsetlen paratol. A gyerekeim meg azt uvoltoztek, hogy ne fotozz mar, hanem segits neki, de mikor megtudtak, hogy utban van a segitseg, akkor megnyugodtak.

Ennyire latszik. Tudom, nem nagyon, de egy vadon elo foka, par meternyire tolunk, egyszeruen minden nap elkapraztat a vilag.

amikor azt mondtam magamnak...

... hogy oktoberben kiverem a fejembol a negativ gondolatokat, akkor nem feltetlenul ugy gondoltam, hogy elutettem magam egy autoval es az uttest adja a masikat. Igazabol az en hibam volt, nagyon siettem, hogy odaerjek az iskolaba a gyerekekert es a biciklis korforgalom helyett a szembejovo autosavba fordultam be. Ugyhogy most egybol pozitivabb lettem, szamba vettem peldaul: mi mindennek orulhetek az eset kapcsan, kezdve azzal, hogy meg elek. Aztan meg annak is, hogy soha tobbe nem kell aggodnom az angolom miatt, ha olyankor nem hagy cserben, mikor egy rendor ket ujjal tartja a fejem, mig kiernek a mentosok, akkor sosem. Annak, hogy csak zuzodasok testszerte es nem egy torott nyakcsigolya peldaul. Annak, hogy itt tenyleg mindenki beszel angolul, a rendorok, a mentosok, a torok no, aki a kocsit vezette meg a torok no ferje, aki vegul hazahozott kocsival, a bicajom romjaival egyutt. Annak is orulok, hogy tok kedves volt mindenki es ugy allt hozza, hogy hat, torenik ilyen, az emberek hibaznak, jo, hogy ennyivel megusztuk. Nem tudom, de szerintem ha ott engem valaki lebaszott volna, en a helyszinen osszeomlok. Igy meg annak is orultem, hogy pont itt van meg a baratnom, es elintezte a delutant a gyerekekkel, mig en a kis konnyu agyrazkodasombol labadoztam. Ami a karokat illeti, eloszor is: baromira haragszom magamra es egyelore keptelen vagyok megbocsatani. A gyonyoru, langolva imadott osoreg antik biciklim eredeti elso kereketol szepen elbucsuztunk es ahogy neztem ma, a vazban is keletkezett egy ilyen hullam vagy gyurodes, szoval jo nagy utkozes lehetett azert. Mindenem sajog, szep szimmetrikus foltjaim vannak, bal terd, jobb konyok, bal kez ot ujj, jobb labszar, has, a, hagyjuk is. A kocsinak az a kerek feletti resze rendesen behorpadt egy jo araszon es letortem a soforoldali tukret. Most rettegve varom a biztositot, hogy mennyit kell fizetni. Es biztos van valami tanulsag es szivbol remelem, hogy nem az, hogy ne siess vagy ne vetsd el a kanyart. Es allandoan az jar a fejemben, hogy:

a Pier meg feltamadt

Milyen kis lesajnalo stilusban nyilatkoztam a legutobb a Pier-rol, mint egy befuccsolt monumentumrol. Nalunk vendegeskedik a baratnom, ugyhogy felsetaltunk es leesett az allam!

Legutobb egy honapja voltam, nos, az akkor teljesen kihalt es ures epulet uj eletre kelt. De hogyan? Elharult az epuletkarosodas? Es mert? Hat, sajnos fogalmam sincs.A feliratbol gondolom kiderulne, de annyira meg voltam lepodve, hogy le sem fotoztam.

Mindenesetre impozansak a tervek, ime:

Az ettermek javareszt mar uzemelnek, a tobbinek egyelore hire-hamva sincs. Vegig az kattogott bennem, hogy, dehat ez nem volt itt! Akkor most nezzuk meg ezuttal balrol es igen, az egesz tengerpart egyetlen kukaja feltetlenul kellett a kepre, mert igy van benne muveszi mondanivalo. Ja, megsem.

Ez nem egy nagyon fura perspektiva?

Ennyire csak a hozzam hasonlo hazajaro lelkek  kivancsiak ernek ra. Most nem azert, de jo kihasznalt.

Ez meg regen egy kaszino volt, most itt is etterem van.

Ez meg egy alufoliaba csomagolt epuletresz, amit a legkevesbe sem ertek. Csak arra tudok gondolni, hogy biztos sokszor lattak a Signs ominozus jelenetet.

Ez a kilatotorony, innen lehet bungee jumping-olni a tenger felett, a rokon probalta nyaron, azt mondta, poen. En nem tartottam annyira viccesnek, mert a gyereke az eleteert aggodva uvoltve bogott mellettem, hiaba, vannak olyan bakancslistas dolgok, amit nem valosithatunk meg nyilvanosan egy bizonyos kor utan... Amugy amikor Wes ugrott, akkor epp azt jatszotta a Depresszio, hogy Mit teszel, mit teszel, mondd meg?! Amikor meg en, akkor a Quimby azt, hogy Tekozlo angyal a magasban. De az ezer eve volt, egy masik eletben.

A tenger felol nezve a Pier ilyen.

Felulrol meg ilyen.

Ezen az ures betonplaton meg egy oriaskerek fog allni elvileg az ev vegen. Hat, jo.

Jo, a masik dolog a fura hatso epuletrol, ami bevillan, hogy ...a sutot elomelegitjuk szaznyolcvan fokra es mar tolhatjuk is be a gondosan lefoliazott tepsit.

Belulrol hatarozottan baratsagosabb mar. De azert nem sokkal.

A legutolso egy nem sajat kep, ilyen madartavlatbol. Mit szepitsuk... ize... jo, nagy.

Ez meg megint a kedvenc hagai csemegem, ezuttal hagymaval es kenyer nelkul. A Pier-rel szemben van egy Simonis, ami egy ilyen halas fogasokra specializalt street food halozat, amit mar tobbszor megvalasztottak az ev legjobb holland heringezojenek. De ebbe a halba is beleharaptam fotozas elott...