fuleszet, tornaszat - holland iskolaerettsegi vizsgalat

December elejen hivott egy holland no, hogy  megkaptam-e a levelet. Mondtam, hogy nem. Mindig minden levelet megkapok. Csak a fontosakat nem. Merthogy ha egy gyerek betolti a hatot, iskolaerettsegi vizsgalatnak vetik ala. Hm. De addigra mar iskolas. Na, ujabb dolog, amit nem ertek. Mindenesetre elmentunk. Elso lepesben az asszisztenso megvizsgalta Bucka latasat, erre nagyon kivancsi voltam, mert mi szemuvegesek vagyunk az apjaval. Minden oke. Egy kis csavarkulcsot kapott a kezebe, azt kellett forgatnia, ahogy a tabla abrai szerint. Aztan a klasszikus sipolos hallasvizsgalat kovetkezett. En ezekben nem annyira bizom, miutan egyszer sikerult egy nullas eredmenyt produkalnom, gyakorlatilag egy sipolast sem talaltam el, de Bucka hibatlanul teljesitette. Ezek utan befaradtunk a doktornohoz, aki egy kozepkoru barnaboru asszonysag volt. En ujra es ujra azon kapom  magam, hogy racsodalkozom: Kis Manyi tanarnoje tetotol talpig kendoben nyomja, az orvos meg szinesboru. Tehetnek ugy, mintha mar megszoktam volna a sokfeleseget, de igazabol meg nem szoktam meg. Kedves, baratsagos kisugarzasa vol es kezdetnek megkerte Buckat, hogy irja fel a nevet a papirra, sorolja fel az egymas ala rajzolt geometriai alakzatokat (kor, haromszog, rombusz, ilyesmik). Ezeket magyarul mondta el, mert nem ismeri meg ezeket a szavakat hollandul. Le is kellett rajzolnia oket a nyomtatott abra melle es vegul embert is kellett rajzolnia. Igen, ezek szerint nem veletlenul voltak ragyogyulva az ovonoi annak idejen az emberabrazolasra. Meg jo, hogy azota eltelt fel ev es magatol is hajlando. Vegul le kellett vetkoznie alsonadragra es vonal menten setalni, fel labon ugralni meg labujjhegyen es sarkon lepkedni, mutatoujjal megerinteni az orra hegyet meg hasonlokat, persze gond nelkul kivitelezett mindent. A sulya meg a magassaga a korosztalyanak megfelelo, picivel nagyobb, mint a holland atlag. Ugyhogy hivatalosan iskolaerettnek nyilvanult.

A doktorno nagyon kedves volt egyebkent. Annyit jegyzett meg, hogy jobban tennem, ha soha semmilyen helyzetnen nem forditanek Buckanak, mert igy kicsit fuggesben van tolem es nem is torekszik megerteni a hozza intezett kerdeseket. Mikor befogtam es sajat maga kenyszerult ertelmezni a feladatokat, kiderult milyen sokat ert hollandbol, kb. majdnem mindent, amire a doktorno kerte. (Amugy volt egy pont amikor a magyar magyarazatom utan elismeroen ram nezet, es akkor dobbentem ra, hogy mar egy ideje a hollandjat forditottam, nem az angolt. Engem is megdicsert, hogy lathatolag en is sokat ertek.) Aztan vegezetul megkerdezte, hogy szoktak-e a gyerekek nagyon ehesek lenni iskola utan. Azt feleltem, hogy igen, persze. Erre javasolta, hogy ha hazaerunk az iskolabol, nyugodtan adjak nekik valami fott etelt. Persze, megerti, hogy ez plusz feladat nekem, de a gyerekeknek jot tesz, ha akkor jol bekajalnak es este mar csak egy kis konnyu vacsira van szukseguk... En meg igy: ? Aztan eszembe jutott, hogy a holland standard szerint az ebed altalaban egy kis szendvics es a vacsora a foetkezes, es biztos erre gondolt, hogy annyi delutani taplalek a fejlodesben levo szervezeteknek  nem igazan eleg.

Amugy Bucka teljesen fel volt haborodva hazafele, hogy micsoda orvos volt ez, nem is volt szivhallgatoja meg olyan nyelvpalicikaja es az egesz idezem: csak fuleszet volt meg tornaszat. Alig birtam meggyozni, hogy a nyilvanvalo hianyossagai ellenere megiscsak egy rendes doktornal jartunk.