"ujev, ujsag, vadonat kardigan"

Reggel kilenc van, hideg, sotet, ma is elfelejtett feljonni a nap es szakad a tengerszagu eso. Kezdunk nyugosodni, hosszu nap lesz.

Vegre kiderult, mi az a dolog, amit mind a negyen ugyanazzal a hevvel utalunk itt Hollandiaban: a szilveszter. De azt nagyon. Eleve gyanus volt, mikor mondta a nyelvtanfolyamon a tanarno, hogy o azt javasolja, ha modunkban all, utazzunk el. Pedig nem egy teatralis tipus. Itt ugyanis a szilveszter fo lenyege, ertelme, esszenciaja a tuzijatek es a petarda. Egesz heten hallgattunk minden elkepzelheto napszakban a bemelegito durrogtatatsokat, de ami harmincegyediken tortent, minden kepzeletet felulmult. Este hat ora fele kezdodott, mikor besotetedett. Egyszeruen megallas nelkul dobaltak a petardakat, kicsi, nagy es legnagyobb raketakat es tuzijatekokat. A mi utcankban, a haz mogott, a jatszoteren, a mellettunk levo utcaban, a hatso kertekben, mindenhol. Fel oraval kesobb volt szerencsem vegignezni, hogy egy eltevedt tuzijatek a teren eltalal egy faagat, ami langolva razuhan a focipalyara es az olvado muanyagboritas buze tolti be a levegot. Meg amikor egy masik eltevedt tuzijatek becsuszott egy kocsi ala es onnan pattogtak ki az embermagas szikrak.

Tok idegesito volt eleve a folyamatos zaj es olyan feny-es hanghatasok, mintha egy haboruban lettunk volna. Suvoltes es  ropogas es durrogas es csattanas es suhogas es robbanas es koppanas es dobogas, vegelathatatlanul, orakon at. Es egyszeruen nem ereztem magam biztonsagban, folyton attol tartottam, hogy bepottany az egyik kis langolo szar az erkelyre vagy az ablakba vagy felrobban melletunk egy auto vagy az utcan valaki megserul. A gyerekek delutan sem aludtak, estere vegsokig felporogve nyuglodtek, az o idegeiket is borzolta az egesz. Biztos kitalalhattunk volna valamit, hogy jobban viseljek, en viszont keptelen voltam kellemes erzeteket sugarozni egy kvazi ostromlott varos kozepen. Helyi latvanyossag gyanant epitettek a tengerparton egy huszonot meter magas maglyat, gondoltuk, hogy azt megnezhetnenk de egyszeruen nem mertunk kitenni a labunkat az utcara meg fejbebasz egy petardazo gyoker. Ugyhogy betettunk egy meset es este tizkor szepen kiporciozva mind a negyen begombolyodtunk az emeletesagyba. Frankon, meg a behuzott fuggonyon es a csukott szememen at is lattam a kinti lobbanasokat. Az uj also szomszed, akinek eddigi legszimpatikusabb tulajdonsaga, hogy elvisel minket (de tenyleg, en se szivesen lennek a sajat alsoszomszedom), elerkezettnek latta az idot, hogy nekikezdjen a hazibulinak, max hangeron Azis legujabb slagerevel.

Valamikor egy ora fele realizaltam, hogy ezek meg mindig nem hagytak abba, pedig mar az eso is szakadt. Reggel, mikor kivittem a kutyat, puskapor szaga aradt mindenhonnan. Alapvetoen fogalmam sincs, milyen a puskapor szaga, hat, eleg jellegzetes. Hatalmas rakasokban szetdobalt hasznalt raketahuvelyek, patronok, tomoanyagok mindenfele. Nehol akkora hamukupacok terpeszkedtek, mintha masnapos vampirok omlottak volna porra az elso napsugarak erintesetol. Vegig az egesz varosban.

Ja, mert tizkor mar biciklin ultunk a tengerpart fele. Elmentunk, hogy reszt vegyunk az Ujevi Martozasban! Ez egy lassan otveneves buli es szerntem baromi nagy poen, tobbezer ember narancs-nemzetiszin sapkaban berohan a tengerbe, sikongat, kinjaban rohog, majd fura kremes allagu frankfurti levest eszik. (A fo tamogato egy levesgyarto ceg.) Tabletrol nem talalom a helyi erdeku videot, de a lenyeg kb ugyanez.

Kozben megcsodalhattuk a maglya meg fustolgo maradvanyait.

Maga a Martozas meg annal is nagyobb buli volt, mint remeltuk, kaptunk tulelocsomagot, ugraltunk a vicces bemelegitesen, bar meg kell emlitenem, hogy amit a hollandok gondolnak a konnyuzenerol, az tobb mint siralmas. Aztan nagy visszaszamlalas es spuri a tengerbe. Szerencsere gyonyoru derult ido volt es alapvetoen nem is volt huvos, het fokos levego, kilenc fokos viz. Csak a homok hideg a talpunk alatt, de az baromira. A viz az elso pillanatban teljesen langyos, majd lelegzetelallito, terdig, majd kirohantunk. Majd vissza. Ekkor mar Kis Manyi az olembe kereckedett. Wes es Bucka nyakig, Bucka el is vagodott. Majd megint ki. Majd szaladas, gyors torolkozes. Majd forro leves.

Aztan itthon egy nagy zuhany es akkorat aludtunk, mint a haz.