zomerfeest

Ma volt egy a Pozsonyi piknik fenykorat idezo kirakodovasar itt nem messze. A Zomerfeest nevet viselte, ami ujabb peldaja, hogy a hollandok egyszeruen nem neznek szembe a tenyekkel. Ma reggel megtortunk es par orara bekapcsoltuk a futest. Az idojarasrol tobbet nem mondanek. Szoval a rendezveny abbol allt, hogy a helyi boltosok meg lakosok kitelepultek arulni a petyerkajukat, volt ket szinpad fellepokkel, valakik hoztak egy komplett minifarmot, lehetett fotozkodni baglyokkal, sajtot, bort meg kezmuves szobrokat venni meg ilyesmi.

Na, es kiderult, hogy akkor itt a vasari streetfood a spanyol churros mellett a surinami bara, ami lenyegeben egy erosen fuszeres langos. Hozza kepest a mi langosunk izesitese eleg fapados. Suriname amugy Holland-Guyana neven del-amerikai gyarmata volt Hollandianak es csak 1975-ben fuggetlenedett. Kevert etnikai osszetetelu lakossaga van, mivel Indiabol, Indoneziabol es Afrikabol is hoztak ide munkasokat es rabszolgakat az ultetvenyekre. Hat, igen, szamomra azert valami nem is tudatos szinten kisse megneheziti az erzelmi nyitast a "tisztaveru" hollandok fele,  hogy az a bizonyos elemi kozos tortenelmi tapasztalat (ti.: hogy milyen evtizedeken at elnyomottnak lenni), ami annyira alapveto a minket korulvevo kelet-europai nepek eseteben, az teljesseggel hianyzik. Sot, igen ok jellemzoen a gyoztes ligaban voltak mindig, pontosabban ok voltak az elnyomok, ostorral a kezben es siman lehet, hogy egy anyam koru nem eppen halado szellemu holland komoly igazsagtalansagnak eli meg, hogy peldaul alig negyven eve fel kellett adni Suriname-ot. Ugyanakkor pedig igenis tagadhatatlan, hogy a beavatkozasuk nelkul a sajatos surinami kultura letre sem jott volna, ami nelkul pedig szegenyebb lenne a vilag. Ez pedig egy mienktol teljesen eltero nemzeti trauma lehet, es egyszer szivesen elbeszelgetnek egy hollanddal arrol, hogy ok ehhez hogy viszonyulnak es hogy dolgozzak fel.  Mindenesetre feltehetoleg jol haladnak, mivel eddig csak kifejezetten kedves, segitokesz es nyitott hollandokat ismertunk meg, hivatalos dolgokban es maganeletben egyarant. Ketsegtelen, itt sem mindenki foldreszallt angyal, de default beallitasnak ez az attitud nem rossz. Masreszt pont emiatt varom, hogy munkaba alljak, es megtapasztaljam oket a hetkoznapi rogvalosagban is. A baran kulonben erosen erzodik az indiai vonal es nez ki:

A krem, ami ra van kenve, az egyreszt baromi fuszeres krumpli, masreszt sambal, ami egy szosz, van belole ezer fajta es tipus, ez eppen enyhen csipos, paradicsomos. Olyan enyhen csipos, hogy lezsibbadt tole az allkapcsom. Berakok egy tok szorakoztato receptet:

 

Nekem izlett, de en ugye rajongok az indiai konyhaert, Wes-nek is bejott, a gyerekek meg nyilvan lenduletbol adtak vissza. Ahhoz kepest a helyi erok siman a babakocsis, max ket eves kis kolkek kezebe is belenyomtak egy-egy darabot, ennyit a bio dm-es babakekszrol, amit annak idejen, na, mindegy.